2010. október 14., csütörtök

Lánylakásos este

Ma éppen egy hete, hogy legutóbb itthon aludtam, a saját lakásomban. Furcsa érzés, hiány-féle, és emiatt egész este szerelmes fruskaként ténfergek: dúdolva teregetek, mosolyogva kevergetem a süti tésztáját...mint egy kamaszlány:)
Apropó, süti! Ma egy új receptet próbáltam a Kifőztük magazin október számából, mégpedig az aszalt gyümölcsös-zabpelyhes puszedlit. Vacsorára ugyan sütőtököt szerettem volna enni, de sajnos az olyan lassan sült meg, hogy jóformán csak ezzel a reformsütivel laktam jól. (Na jó, két szelet sütőtök is az enyém lett, a többi pedig most dobozolásra vár) Szerintem finom, próbáljátok ki.
tipp: én beviszem a munkahelyemre, fémdobozban hetekig eláll, és legalább nem a csokiautomatát fogom megtámadni, ha valami édességre vágyom. De akár reggelire is szuper lehet.




A napom egyébként átlagos csütörtökként telt, bár igyekeztem nem átlagos lenni - legalábbis magamhoz képest. Az utóbbi hetekben egyre jobban igénylem mások társaságát, nyitott vagyok, kedvesebb és toleránsabb. Ilyen hangulatban talált meg az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány levele is. Azt hiszem, hogy amíg megengedhetem, hogy adjak a sajátomból másoknak nehézség nélkül, addig ez kéne legyen a természetes. A csekk kitöltése után a 1749-es adományvonalat is felhívtam: nem sok, de sok kicsi sokra megy.

Az este meg hogy elszaladt, még ajándéktasakot keresek, amiben holnap ezt átadhatom:
/a fotó a Boróka Otthonbolt facebook oldaláról származik/


Olyan bájos, nem?! Nagyon szeretem a Vanília Kerámia Kft termékeit, az egyik titkos vágyam ezekből (Romantik Natúr) egy teljes készlet :)

(Sóhaj)Talán majd egyszer...de egy konyharuhám már mindenesetre félre van téve ahhoz a konyhámhoz :o)

Nincsenek megjegyzések: